Csak úgy irkáltam hajnalban és arra gondoltam, megosztanám veletek, hogyan születnek és készülnek a karaktereim, a történeteim szereplői. A mágus mesék című novella-mese gyűjteményem egyik kedves alakjával kezdem, akinek a karakteréből nagyon-nagyon sok féle történet kihozható. Ezt még akkor természetesen nem láttam ennyire élesen, mint most, amikor már élt, amikor már sokat írtam vele. Mia Ruton egy szerepjátékban született meg, egy adott világban. ( LANURIA ) Nagyon hasonló karakterlapokat készítek a szereplőimnek, mint itt, de majd megmutatom.
Szeretném, ha látnátok, hogy már az elején nagyon fontos, történetünk melyik szereplőjének milyen lapokat osztunk ki!
Irtó kíváncsi vagyok, mit szóltok Miához?
Mia Ruton előtörténete
Név: Mia Ruton
Kor: 18 év
Nem: Nő
Csoport: Mágusok/ Feketemágus
Kinézet:
Magassága alig 160 cm. Haja gesztenyebarna, szeme őz szelídségű barna. Frizuráját gyakran kibontva hagyja hosszan leomlani, néha hullámos tincseiből párat lazán összefon. Bőre sima, hibátlan, világos kreol. Arca bájos, kerek, ajka apró, telt. Állán és orcáján gödröcskék. Tekintete ravasz, fürge, huncut és magabiztos. Játékos mosolyát nehezen rejti el. Magányában melankóliát tükröz. Előszeretettel visel magassarkú cipőt, csizmát, amivel termetét úgy megemeli, lábszárát úgy formázza, hogy a tekinteteket mágnesként vonja magára. A viselete különc, nőies, gyakran fekete, ritkán fehér színű, vörös kiegészítőkkel, kalapokkal. Szereti ékszereit mind magára venni. Kedveli a drágaköveket, s szívesen hord ásványokból készült csecsebecséket természetes hatásuk és színeik miatt. Kevés smink gyanánt sötét szemhéjpúdert, és néha élénkpiros rúzst is használ. Körmeit változatosan lakkozza, mindkét kézfején a csukló magasságától a kisujja vonaláig egy-egy színes tetoválás van, melyek eredetére nem emlékszik. Egyik egy kereszt, a másik egy holdkaréj, melyben látszik egy denevér körvonala. Apja szerint az éjszaka lényei feletti hatalom, és az élők s holtak lelkei feletti befolyás jele.
Jellem:
Erős akaratú, makrancos és büszke lány. Roppant magabiztos. Az igazáért kiáll, terveit igyekszik végigvinni. Nehezen enged befolyásolásnak, észérvek hatnak rá. A megérzéseire ritkán hallgat, inkább a nehezen, de nagyon tüzesen fellángoló érzelmeivel küzd. Főleg ellenük. Nehezen szeret meg valakit, de akkor igen mélyen és szenvedélyesen. Szeretete mélységét rejti, szenvedélyének nem áll ellen, de függetlenségét megőrzi. Játékossággal, kacéran fedi el érzelmeit a másik nem elől. Ugyanígy a tapasztalanságát, szűzességét. Gátlástalanul flörtöl, blöfföl és hazudik a céljai érdekében. Kíméletlenül forgat ki bárkit, bármijéből, mert úgy tartja, ha meg tudja szerezni ésszel, akkor őt jobban megilleti. Kártyában nagyon jó, és stratégiai, táblás játékokban eddig nem akadt ellenfelére.
Tanulékony, és tűrhető színész. Ezért szívesen hagyatkozik ebbéli képességeire, mint született varázserejére.
Szabadidejében olvas, énekel, zenél a saját szórakoztatására. Hobbija a térképolvasás, a nyomozás, és a hangszergyűjtés.
Kezdő varázsló. A lélek és szellem lényegét, befolyásolását tanulja. Élő lelkeken, s lelkes-lelketlen állatokon gyakorol. Saját hatalmát eddig az éjszaka vadjaira tudta vetíteni, de akaratát még nem volt képes rájuk kényszeríteni. A fekete mágiája annál jobban felgyülemlik, mennél önfeledtebb érzéssel játszik hangszerein, vagy énekel. Többször megtapasztalta már, hogy ilyenkor csendben köré gyűlnek az éji vadak.
Előtörténet:
Mia élete alakulhatott volna csodálatosan. Sokak álma beleszületni egy szerető, gondoskodó, jómódú és befolyásos családba, ahol szerető gondoskodás, és egymással harmóniában élő szülőpár adja a hátteret. Valóban csodálatos lehetett volna, ám közel sem így történt.
A család, amiről szó van, csonka családdá változott azokban a percekben, amikor a kislány beleszületett. Norma Ruton az udvar legelfogadottabb asszonyaként élt Garen Rutonnal való házasságkötése óta. Férje úgy vezette be őt köreibe, hogy megismerjék igazságos, gondoskodó természetét, és leleményes észjárását is. Így történt, hogy hamarosan az elhunyt anyacsászárnő húgának a társalkodónője lett. Az intrikák sem értek fel hozzá. Garen a császári kincstár minisztere volt, egyike a Mannahon Szigetek leggazdagabb és legbefolyásosabb urainak. Mindketten híresek igazságszeretetükről. Garen nagy hatalmú feketemágus, aki a családalapításért, s az udvari posztjáért lemondott a mágusok szervezetének a vezetéséről. Ezután tanulmányokat készített a mágus növendékek oktatásához, szellemidézéshez démonológiához. Legfőbb mestersége a lelkekre gyakorolt befolyás, amelyről a legtöbbet vitatott munkáját, a csatákban való alkalmazásáról írta. Hobbija a csillagjóslás, örökre megmaradt.
Felkészülten és boldogan várták gyermekük születését. Ám Mia világra jöttével édesanyja eltávozott ebből az árnyékvilágból. Garen mágus keserédes örömét nem tudta élvezni, álmatlan éjszakáiban beletemetkezett a csillagok fürkészésébe. Kevéssel lánya születése után szörnyű dolgot vélt felfedezni, melyet egy jós boszorkány megerősített.
A jövendölés szerint az a férfi jelenti Garen Ruton végzetét, akivel lányával kölcsönös szerelembe esnek.
Eleinte nem foglalkozott a jóslattal. Ahogy azonban a kislánya szemet gyönyörködtető szépsége, éles elméje, magabiztossága egyre jobban kibontakozott, valahányszor rátekintett, saját vesztét látta benne. Mindig sarkosabban fordult gyermeke akaratával szembe, míg végül csaknem teljesen elzárta a világtól. Vidéki kastélyába költöztek, ahol minimális és alaposan válogatott személyzet szolgált. Ruton erdejének a közepén, egy sebes sodrású folyó partján volt ez. A folyó túl felén egy gazdag nemes úr erdeje kezdődött. Mia sokszor kiszökött, persze egy nagy hatalmú varázsló elől nem olyan könnyű eltűnni. Igazából nem is akart, csupán egy kicsit le-lejárt a folyóhoz. Ám valahányszor rajtakapta az apja, mindig szigorúbban őrizte, és mindig kisebb teret kapott. Még a házitanítója is bekötött szemmel érkezett a hintón, nem tudta biztosan, hol is vannak. Sokszor veszekedett emiatt Mia az apjával. Az évek során viszonyuk elmérgesedett, mert Mia, bár nem ismert más életet, érezte, hogy neki is jár a szabadság, és szerette volna megismerni a hazáját. Veszekedéseknél tovább azonban sosem fajult ez a dolog. Egészen 15 éves koráig így maradt mindez, amikor is egy új fortéllyal kiszökve a folyónál megismerkedett a szomszéd uraság serdülő fiával, aki azonnal beleszeretett. Mia érzései tiszták voltak, de kalandnál többet nem tudott elképzelni. Kedves volt neki a fiú, aki komolyan udvarolni kezdett, és a flörtnél, titkos randevúknál többet tervezett. Amikor Ruton mágus rájött, megijedt. Őrült félelmében, hogy bármit tesz beteljesülhet a jóslat, gonosz tervet eszelt ki. A szomszéd erdejében elkapta a fiút, egy fához kötözte, és felgyújtotta. Had égjen rá az erdő. A lány nem tudta ezt, de a fiú eltűnése a tűzvészkor megrázta. Egyszersmint szörnyű sejtést s félelmet plántált belé. A szíve majd kettéhasadt.
Nem egyszerűen a kedveséért bánkódott, hanem apja könyörtelensége miatt. Bosszút esküdött volna, de komolyabb célja volt a szabadulás. Rájött, hogy ez így nem maradhat. Úgy kell elhagynia ezt a vidéket, hogy soha, senki őt ne keresse. Kezdő, fiatal mágusként azonban apjával esélye nem volt nyíltan szembeszállni. Így kegyetlen ötlete támadt. Utolsó veszekedésük után egyszerűen úgy tett, mintha érdektelenné és apátiássá válna. Miközben az alkalomra várt...
//Mannahon, az otthon.- Záró jelenet//
*Egy éjjel egyszerű álombűbájt eresztett Mia az apjára. A személyzetet egy fondorlattal gazdájuk nevében elküldte. Majd felgyújtotta a kastélyt. Még kinn megállt, és a szapora tüzet fürkészte.
~ Az istenek óvják sötét lelkedet Apám! Tisztítsanak a mélység tüzével gonosz tetteid véres árnyitól! Tettél róla, hogy szabad legyek, s megéljek bárhol, bármiből!~
Azzal megfordult, s elindult az erdő sűrűjébe vezető keskeny ösvényen. A Ruton örökség ősi fái, alvadó vér vörösébe fordultak friss, nyári pírjukból. Suttogó igéket fújt a mély lilába boruló ég, a lány hosszú haját borzolva. Átkokat hozott a szél. A lány remegő szívvel visszapillantott, de meg nem állt. Meglepetésében halkan sikkantott. Apja lángoló alakját látta egy ablak mögött imbolyogni. A következő percben pedig megszűnt minden, ami ismerős...
//Érkezés Lanuria idegen világába.- Nyitány//
Egy idegen erdő fái közt találta magát. Elsőre úgy hitte, saját varázslatai sültek balul el, de egy szörnyű feltételezés ütött szeget a fejébe, mely szerint apja átkokkal távolította el szeretett hazájából, Mannahonból.
- Isteneim!- Kiáltotta.- Erőtlennek érzem magam, mint a gyökértelen fa. Hová lett a tápláló erőm? Hol vagytok Isteneim?
S valóban...Hiába fogott varázslásba, nem sikerült. Más utat kell találnia az ismeretlenben, az életben maradásra. Azért csak próbálkozott minden nap, újra, meg újra, de sajnos az erdőből sem a hatalma vezette ki. Szárnyaszegett madárként bolyongott napokon át, míg egy kereskedő karaván vette gondjaiba.
Hamar rájött, a rideg valóságra. Egy olyan világba csöppent, ahol senki se gyűjti a mágiával levadászott sárkányok, sem pedig a griffek fejét; Egyetlen uraság legkisebb fia, sem senki más nem harcol a nemes vérű chimerák kegyeiért, hogy aztán a hátukon lovagolva vezessék győzelemre a környező szigeteken a népet. A fák viszont főleg zöldek, sárgák, nem pedig vörösek és kékek. Az égboltozat kékes, nem lilás. A vizek szintén nem az arany ragyogó árnyalataiban pompáznak.
Mia szemét nyugtatják ezek a színek, de lelkét zaklatja a tudatlanság. Veszélyes nem tudnod, hogy apád a halála előtt pontosan mit is kívánt neked.
Szeretném, ha látnátok, hogy már az elején nagyon fontos, történetünk melyik szereplőjének milyen lapokat osztunk ki!
Irtó kíváncsi vagyok, mit szóltok Miához?
Mia Ruton előtörténete
Név: Mia Ruton
Kor: 18 év
Nem: Nő
Csoport: Mágusok/ Feketemágus
Kinézet:
Magassága alig 160 cm. Haja gesztenyebarna, szeme őz szelídségű barna. Frizuráját gyakran kibontva hagyja hosszan leomlani, néha hullámos tincseiből párat lazán összefon. Bőre sima, hibátlan, világos kreol. Arca bájos, kerek, ajka apró, telt. Állán és orcáján gödröcskék. Tekintete ravasz, fürge, huncut és magabiztos. Játékos mosolyát nehezen rejti el. Magányában melankóliát tükröz. Előszeretettel visel magassarkú cipőt, csizmát, amivel termetét úgy megemeli, lábszárát úgy formázza, hogy a tekinteteket mágnesként vonja magára. A viselete különc, nőies, gyakran fekete, ritkán fehér színű, vörös kiegészítőkkel, kalapokkal. Szereti ékszereit mind magára venni. Kedveli a drágaköveket, s szívesen hord ásványokból készült csecsebecséket természetes hatásuk és színeik miatt. Kevés smink gyanánt sötét szemhéjpúdert, és néha élénkpiros rúzst is használ. Körmeit változatosan lakkozza, mindkét kézfején a csukló magasságától a kisujja vonaláig egy-egy színes tetoválás van, melyek eredetére nem emlékszik. Egyik egy kereszt, a másik egy holdkaréj, melyben látszik egy denevér körvonala. Apja szerint az éjszaka lényei feletti hatalom, és az élők s holtak lelkei feletti befolyás jele.
Jellem:
Erős akaratú, makrancos és büszke lány. Roppant magabiztos. Az igazáért kiáll, terveit igyekszik végigvinni. Nehezen enged befolyásolásnak, észérvek hatnak rá. A megérzéseire ritkán hallgat, inkább a nehezen, de nagyon tüzesen fellángoló érzelmeivel küzd. Főleg ellenük. Nehezen szeret meg valakit, de akkor igen mélyen és szenvedélyesen. Szeretete mélységét rejti, szenvedélyének nem áll ellen, de függetlenségét megőrzi. Játékossággal, kacéran fedi el érzelmeit a másik nem elől. Ugyanígy a tapasztalanságát, szűzességét. Gátlástalanul flörtöl, blöfföl és hazudik a céljai érdekében. Kíméletlenül forgat ki bárkit, bármijéből, mert úgy tartja, ha meg tudja szerezni ésszel, akkor őt jobban megilleti. Kártyában nagyon jó, és stratégiai, táblás játékokban eddig nem akadt ellenfelére.
Tanulékony, és tűrhető színész. Ezért szívesen hagyatkozik ebbéli képességeire, mint született varázserejére.
Szabadidejében olvas, énekel, zenél a saját szórakoztatására. Hobbija a térképolvasás, a nyomozás, és a hangszergyűjtés.
Kezdő varázsló. A lélek és szellem lényegét, befolyásolását tanulja. Élő lelkeken, s lelkes-lelketlen állatokon gyakorol. Saját hatalmát eddig az éjszaka vadjaira tudta vetíteni, de akaratát még nem volt képes rájuk kényszeríteni. A fekete mágiája annál jobban felgyülemlik, mennél önfeledtebb érzéssel játszik hangszerein, vagy énekel. Többször megtapasztalta már, hogy ilyenkor csendben köré gyűlnek az éji vadak.
Előtörténet:
Mia élete alakulhatott volna csodálatosan. Sokak álma beleszületni egy szerető, gondoskodó, jómódú és befolyásos családba, ahol szerető gondoskodás, és egymással harmóniában élő szülőpár adja a hátteret. Valóban csodálatos lehetett volna, ám közel sem így történt.
A család, amiről szó van, csonka családdá változott azokban a percekben, amikor a kislány beleszületett. Norma Ruton az udvar legelfogadottabb asszonyaként élt Garen Rutonnal való házasságkötése óta. Férje úgy vezette be őt köreibe, hogy megismerjék igazságos, gondoskodó természetét, és leleményes észjárását is. Így történt, hogy hamarosan az elhunyt anyacsászárnő húgának a társalkodónője lett. Az intrikák sem értek fel hozzá. Garen a császári kincstár minisztere volt, egyike a Mannahon Szigetek leggazdagabb és legbefolyásosabb urainak. Mindketten híresek igazságszeretetükről. Garen nagy hatalmú feketemágus, aki a családalapításért, s az udvari posztjáért lemondott a mágusok szervezetének a vezetéséről. Ezután tanulmányokat készített a mágus növendékek oktatásához, szellemidézéshez démonológiához. Legfőbb mestersége a lelkekre gyakorolt befolyás, amelyről a legtöbbet vitatott munkáját, a csatákban való alkalmazásáról írta. Hobbija a csillagjóslás, örökre megmaradt.
Felkészülten és boldogan várták gyermekük születését. Ám Mia világra jöttével édesanyja eltávozott ebből az árnyékvilágból. Garen mágus keserédes örömét nem tudta élvezni, álmatlan éjszakáiban beletemetkezett a csillagok fürkészésébe. Kevéssel lánya születése után szörnyű dolgot vélt felfedezni, melyet egy jós boszorkány megerősített.
A jövendölés szerint az a férfi jelenti Garen Ruton végzetét, akivel lányával kölcsönös szerelembe esnek.
Eleinte nem foglalkozott a jóslattal. Ahogy azonban a kislánya szemet gyönyörködtető szépsége, éles elméje, magabiztossága egyre jobban kibontakozott, valahányszor rátekintett, saját vesztét látta benne. Mindig sarkosabban fordult gyermeke akaratával szembe, míg végül csaknem teljesen elzárta a világtól. Vidéki kastélyába költöztek, ahol minimális és alaposan válogatott személyzet szolgált. Ruton erdejének a közepén, egy sebes sodrású folyó partján volt ez. A folyó túl felén egy gazdag nemes úr erdeje kezdődött. Mia sokszor kiszökött, persze egy nagy hatalmú varázsló elől nem olyan könnyű eltűnni. Igazából nem is akart, csupán egy kicsit le-lejárt a folyóhoz. Ám valahányszor rajtakapta az apja, mindig szigorúbban őrizte, és mindig kisebb teret kapott. Még a házitanítója is bekötött szemmel érkezett a hintón, nem tudta biztosan, hol is vannak. Sokszor veszekedett emiatt Mia az apjával. Az évek során viszonyuk elmérgesedett, mert Mia, bár nem ismert más életet, érezte, hogy neki is jár a szabadság, és szerette volna megismerni a hazáját. Veszekedéseknél tovább azonban sosem fajult ez a dolog. Egészen 15 éves koráig így maradt mindez, amikor is egy új fortéllyal kiszökve a folyónál megismerkedett a szomszéd uraság serdülő fiával, aki azonnal beleszeretett. Mia érzései tiszták voltak, de kalandnál többet nem tudott elképzelni. Kedves volt neki a fiú, aki komolyan udvarolni kezdett, és a flörtnél, titkos randevúknál többet tervezett. Amikor Ruton mágus rájött, megijedt. Őrült félelmében, hogy bármit tesz beteljesülhet a jóslat, gonosz tervet eszelt ki. A szomszéd erdejében elkapta a fiút, egy fához kötözte, és felgyújtotta. Had égjen rá az erdő. A lány nem tudta ezt, de a fiú eltűnése a tűzvészkor megrázta. Egyszersmint szörnyű sejtést s félelmet plántált belé. A szíve majd kettéhasadt.
Nem egyszerűen a kedveséért bánkódott, hanem apja könyörtelensége miatt. Bosszút esküdött volna, de komolyabb célja volt a szabadulás. Rájött, hogy ez így nem maradhat. Úgy kell elhagynia ezt a vidéket, hogy soha, senki őt ne keresse. Kezdő, fiatal mágusként azonban apjával esélye nem volt nyíltan szembeszállni. Így kegyetlen ötlete támadt. Utolsó veszekedésük után egyszerűen úgy tett, mintha érdektelenné és apátiássá válna. Miközben az alkalomra várt...
//Mannahon, az otthon.- Záró jelenet//
*Egy éjjel egyszerű álombűbájt eresztett Mia az apjára. A személyzetet egy fondorlattal gazdájuk nevében elküldte. Majd felgyújtotta a kastélyt. Még kinn megállt, és a szapora tüzet fürkészte.
~ Az istenek óvják sötét lelkedet Apám! Tisztítsanak a mélység tüzével gonosz tetteid véres árnyitól! Tettél róla, hogy szabad legyek, s megéljek bárhol, bármiből!~
Azzal megfordult, s elindult az erdő sűrűjébe vezető keskeny ösvényen. A Ruton örökség ősi fái, alvadó vér vörösébe fordultak friss, nyári pírjukból. Suttogó igéket fújt a mély lilába boruló ég, a lány hosszú haját borzolva. Átkokat hozott a szél. A lány remegő szívvel visszapillantott, de meg nem állt. Meglepetésében halkan sikkantott. Apja lángoló alakját látta egy ablak mögött imbolyogni. A következő percben pedig megszűnt minden, ami ismerős...
//Érkezés Lanuria idegen világába.- Nyitány//
Egy idegen erdő fái közt találta magát. Elsőre úgy hitte, saját varázslatai sültek balul el, de egy szörnyű feltételezés ütött szeget a fejébe, mely szerint apja átkokkal távolította el szeretett hazájából, Mannahonból.
- Isteneim!- Kiáltotta.- Erőtlennek érzem magam, mint a gyökértelen fa. Hová lett a tápláló erőm? Hol vagytok Isteneim?
S valóban...Hiába fogott varázslásba, nem sikerült. Más utat kell találnia az ismeretlenben, az életben maradásra. Azért csak próbálkozott minden nap, újra, meg újra, de sajnos az erdőből sem a hatalma vezette ki. Szárnyaszegett madárként bolyongott napokon át, míg egy kereskedő karaván vette gondjaiba.
Hamar rájött, a rideg valóságra. Egy olyan világba csöppent, ahol senki se gyűjti a mágiával levadászott sárkányok, sem pedig a griffek fejét; Egyetlen uraság legkisebb fia, sem senki más nem harcol a nemes vérű chimerák kegyeiért, hogy aztán a hátukon lovagolva vezessék győzelemre a környező szigeteken a népet. A fák viszont főleg zöldek, sárgák, nem pedig vörösek és kékek. Az égboltozat kékes, nem lilás. A vizek szintén nem az arany ragyogó árnyalataiban pompáznak.
Mia szemét nyugtatják ezek a színek, de lelkét zaklatja a tudatlanság. Veszélyes nem tudnod, hogy apád a halála előtt pontosan mit is kívánt neked.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Szólj hozzá: